Egy négyéves kisfiú került nemrég azzal került az újságok címlapjára, hogy Angliában a legfiatalabb tagja lett az extrém magas IQ-val rendelkező emberek társaságának, a Mensa-nak. Teddy – aki hat nyelven tud 100-ig számolni, beleértve a mandarin nyelvet is – máris sokkal fejlettebb, okosabb, mint társai.
Mi történt azokkal, akik gyerekkorukban csodagyerekek voltak?
De a csodagyerekek vajon felnőtt korukban is azok is maradtak? Mi történik az olyan gyerekekkel, mint Teddy, ha felnőnek?
Mi történik a gyerekekkel, miután tagjai lesznek „az égig érő IQ-val rendelkezők társaságának”?
?Ezekre a kérdésekre kereste a választ a BBC vasárnapi írása, melyben felidézték a csodagyerek Christopher Guerin két évtizeddel ezelőtti történetét, aki hasonló cipőben járt, mint Teddy napjainkban. Őt 2002-ben, 12 évesen „koronázták meg” Nagy-Britannia legokosabb gyerekének, több ezer másik társát megelőzve a tévéműsorban.
Váratlanul érte a Mensa-tagság
„Ez olyasmi volt, amire én és a családom egyáltalán nem számítottunk” – mondja a ma 32 éves, birminghami Guerin. „Az arcom szerepelt az összes újságban, a BBC News honlapján” – idézi a lap a fiatalembert, aki 162-es IQ-val már a Mensa tagja volt. Ennek kapcsán érdekesség, hogy Guerin azután csatlakozott a csoporthoz, hogy megnézte A Simpson család egyik epizódját és látta, ahogy Lisa Simpson Mensa-tag lett.
Guerin szerint ő személy szerint jól reagált a vele szemben támasztott elvárásokra, nem érezte a csodagyerekséget negatívumnak.
„Állami gimnáziumba jártam, így a tudományos versenyszellem amúgy is nagy része volt az iskola ethoszának, szóval nagyon jó volt a környezet, és a legtöbben pozitívan reagáltak rá” – fejtegette Christopher Guerin.
A BBC cikke szerint a korábbi csodagyerek egyébként három mesteri fokozatot szerzett, köztük egyet Cambridge-ben, és jelenleg is PhD-jére tanul.
Van, aki nem szereti a „gyerekzseni” kifejezést
„Nem voltam – és nem is vagyok – zseni, csak valaki, aki kivételes oktatási lehetőségeket kapott, és képes volt a legjobbat kihozni belőlük” – mesélte a lapnak Arran Fernandez, aki mindössze 15 éves volt, amikor a Cambridge-i Egyetemre ment matematikát tanulni, amivel 1773 óta ő lett a legfiatalabb cambridge-i diák.
„Társadalmi szempontból sosem érdekelt, hogy a koromat másokkal hasonlítgassam össze, így nem éreztem, hogy a korom miatt más lennék, mint a társaim.
Az első egyetemi tanulmányok megkezdése mindenki számára életmódváltás és új élmény, akár 15, akár 18 éves”
– fejtette ki Fernandez, aki az észak-ciprusi Kelet-mediterrán Egyetem matematikai docense.